Nyár, testkép, önbizalom – hogyan öltözz úgy, hogy jól érezd magad a bőrödben?

A nyár sok nő számára nemcsak napsütést és szabadságot hoz, hanem belső feszültséget is: „a nyári ruhákban több látszik belőlem, pedig nem tökéletes a karom, a lábam, a hasam...”

Ezekről a nehéz érzésekről beszélgettünk Szabó Dalmával, a Curvy Soul márka alapítójával, stylisttal és coachcsal: hogyan tudjuk jobban elfogadni magunkat, és hogyan növelhetjük önbizalmunkat az öltözködés által?

„Ami igazán számít, az az, hogy ne korlátozzuk saját magunkat abban, hogy megéljük az önfeledt pillanatokat.”

– Mit gondolsz arról, hogy sok nő szorong a nyár miatt? Mik ennek az okai?

„Ez sokszor azért van, mert a külvilágból is rengeteg hang érkezik: fogyjál le a nyárra, legyen kész a beach body. Sok nő félve veszi fel ilyenkor a lengébb ruhákat, szoknyákat, nadrágokat, mert attól tart, hogy látszódnak olyan testrészek is, amiket ők kevésbé szeretnek magukon.

Valójában, amikor elmegyünk a strandra, vagy csak egy nyári programra, tudatosítani kellene magunkban, hogy egy egészséges önértékelésű embert egyáltalán nem érdekel, hogy más hogy néz ki. Ami igazán fontos, az az, hogy megéljük az önfeledt élményeket. A gyermekünk, a családunk nem arra fog emlékezni, hogy anya hány kiló volt, vagy volt-e hasa, plötyibb volt-e a karja, hanem arra, hogyan éreztük magunkat. Az, hogyan viszonyulunk a testünkhöz egy minta a gyermekeink számára is, hogy ők később hogyan viszonyulnak önmagukhoz, másokhoz. Ezért és magunk miatt is nagyon fontos, hogy foglalkozzunk az önelfogadás és az önszeretet témájával.”

„A komfortzóna átlépéséhez nincs szükség mindig óriási változásra – néha egy pink szoknya is elég.”

– A fiatalabb generáció mintha már kevésbé érezné kényszernek, hogy takargassa magát – bátrabban viselik azt, ami jól esik, függetlenül a testalkattól. Az olyan nők, akik egész életükben azt hallották, hogy takargatni kell magukat, hogyan szerezhetnek önbizalmat, hogy kifejezzék önmagukat a ruháikkal?

„Itt is ahhoz térnék vissza, hogy azzal érdemes foglalkoznunk, hogy önazonosak legyünk, mi az, ami örömet okoz nekem. Melyik az a ruha, amit kellemes hordanom, amit szívesen viselnék, de eddig valami belső, korlátozó hiedelem miatt nem mertem? Sok teltkarcsú nő még mindig úgy érzi, zsákszerű ruhák mögé kell bújnia, mert valaha azt hallotta, hogy az „ápol és eltakar” az egyetlen lehetőség. Pedig ez ma már egyáltalán nem igaz, sőt ezek azok a ruhák, amiben teljesen elvész a női sziluett, ami egy teltebb nő megjelenésénél és kulcsfontosságú szerintem.

Én arra szoktam mindenkit bíztatni, hogy kezdjen el kísérletezni.

Nekem is volt egy időszakom, amikor nagyon sokat jártam feketében, barnában, szürkében.

Aztán beszereztem egy – számomra azóta ikonikussá vált – pink miniszoknyát. Azért volt ez nagyon jó, mert továbbra is tudtam hordani a biztonságot jelentő fekete felsőt, de közben ott volt a komfortzónából való kilépés is.

Ez a kis változtatás már annyi pozitív visszajelzést hozott, hogy sokkal könnyebben tudtam tovább haladni az önazonos öltözködés útján. 

„Az egyik legfontosabb lépés az, hogy észrevegyük, hogyan beszélünk magunkkal.”

– Sok nőnél az öltözködéssel kapcsolatban belső gátak vannak – kezdve az önszeretet hiányával, a „nekem ez úgysem áll jól”, „én olyat nem vehetek fel” gondolattal. Sokan inkább elbújni szeretnének a ruháik mögé. Hogyan lehet ezekből a korlátokból kilépni?

„Az első és legfontosabb lépés, hogy kimondjuk ezeket a gondolatokat.

Tudatosítsuk, hogy miket mondunk magunknak nap mint nap – sokszor olyanokat, amit egy szeretett embernek soha nem mondanánk.

Például: borzasztóan nézek ki, bojler testem van, ezeket a lábakat hidd el nem kell mutogatni…

Ezek a mondatok rendkívül károsak, mert ha én mondhatom magamra, akkor mást is feljogosítok, hogy ilyet monjdon rám – és idővel ezek alakítják a valóságunkat.

Volt egy ügyfelem, aki elmesélte, hogy egy fast fashion bolt próbafülkéjében elsírta magát, mert nem volt jó az a méretű nadrág, amit mindig is hordott. Az első gondolata az volt, hogy biztos észre sem vette, de ő hízott meg. Pedig lehet, hogy csak az a széria, amit próbált kisebb méret volt, vagy változtattak a szabáson vagy méretezésen.

Annyira belénk van kódolva, hogy nekünk kell megfelelnünk a ruháiknak – és nem a ruháknak kellene alkalmazkodni a mi testünkhöz –, hogy azonnal bűntudatunk lesz, ha valami nem passzol. Valójában pedig nem velünk van a baj, csak nem olyan helyen keresgélünk, ahol figyelembe veszik a kerek testalkat szépségeit és adottságait. És ezzel az állandó bizonytalansággal, hogy semmiben sem érezzük magunkat komfortosan, bíztatnak minket túlfogyasztásra.

Nemcsak egyéni alkalmakon foglalkozol önbizalomhiányos nőkkel, hanem most indul egy csoportos programod, amely a Ragyogj! nevet kapta. Miért ez a legfontosabb üzeneted?

Abban hiszek nagyon, hogy nincs külső ragyogás belső nélkül: mindannyian ismerjük a jelenséget, hogy valaki viselheti a világ legszebb ruháját, ha nem érzi benne jól magát, nem működik. És valaki pedig a legegyszerűbb darabban is magabiztosan mutat, vonzza mindenki tekintetét.

Ezt a programot azoknak a nőknek terveztem, akik érzik, hogy valamin változtatni szeretnének. Lehet, hogy még nem tudják pontosan megfogalmazni, mi az. Csak azt érzik: jó lenne, ha jobb kapcsolatuk lenne saját magukkal. Jó lenne, ha tükörbe nézve nem egy sóhaj vagy egy önkritikus gondolat lenne az első reakció.

Ez az 5 hetes program nem ígéri, hogy egyik napról a másikra minden megváltozik. De azt igen, hogy elindulhatsz egy úton: egy szeretetteljesebb, tudatosabb kapcsolat felé önmagaddal. Már csak azzal is, hogy ez egy igazi énidős program, beépül a rutinba az, hogy időt szánok azokra a dolgokra, amik igazán fontosak nekem. Muníciót adhat bármilyen jellegű változáshoz is, amire valójában mi vágyunk és nem a környezetünk tukmálja ránk.

 Hogyan jelenik meg a stílustanácsadás, az öltözködés a programban?

„Az önismeret fontos része a saját, önazonos stílusunk felfedezése is, hiszen az öltözködés nemcsak esztétikai kérdés – önkifejezési forma, és a napi jóllétünk egyik fontos összetevője.

Nem az alkattípusok szerinti skatulyákban gondolkodom, hanem abban, hogy megtanuljuk felismerni: mi az, amit szeretek magamon, amit szívesen kiemelnék,

és mi az, amit inkább finoman elrejtenék – nem utálatból, hanem azért, mert úgy érzem magam jól a bőrömben.

Az öltözködés nem korlátokat kellene szabjon, hanem abban segítene, hogy önazonosan jelenhessünk meg a világban. Így az önismereti kérdések mellett lesznek divattal, stílussall kapcsolatos videók is, amik segíthetnek a “meztelenül mégsem mehetek az utcára” érzéstől eljutni a jóleső kísérletezésig.

További gondolatok Dalmától, és információk a tanfolyamról az Instagram oldalán olvashattok!

Kövessétek a mi közösségi média csatornáinkat is, mert a beszélgetés folytatódik Dalma hamarosan bemutatja kedvenc darabjait a Wannabee új kollekciójából!

A Wannabee-nél hiszünk abban, hogy minden nő megérdemli, hogy jól érezze magát a saját bőrében – és a ruháiban is. Kollekcióinkat úgy tervezzük, hogy ne elrejtsenek, hanem kiemeljenek: a színekkel, a szabásokkal, a részletekkel téged szolgálnak – a valódi, egyedi stílusodat.

Nem az a célunk, hogy belepréseljünk valakit egy testidegen trendbe, hanem az, hogy segítsünk megtalálni azt a ruhát, amiben végre önmagad lehetsz.

Ezért is örültünk a közös gondolatoknak Szabó Dalmával: a testhez való viszony, a komfortzóna elhagyása, a felszabadult öltözködés és a belső ragyogás mind-mind szorosan kapcsolódik ahhoz, amit a Wannabee képvisel.

Ruháinkkal nem csupán egy stílust kínálunk – hanem lehetőséget arra, hogy minden nap egy kicsit közelebb lépj önmagadhoz.

Barabás Márta,

a Wannabee márka megálmodója